Mint azt korábban említettem, sokan keverik a
cajunt a creol konyhával, pedig a gyökereiket tekintve teljesen különböznek
egymástól. Míg a cajun konyha a francia bevándorlóktól ered, akiket erőszakkal
telepítettek át Kanadából Louisianába az 1760-as évek környékén, addig a creol
konyha az Egyesült Államok déli részének, illetve az erősen afrikai gyökerekkel
rendelkező karibi szigetvilág lakosainak kultúrájából építkezik, illetve kínai
és indiai bevándorlók gasztrokultúrájából is vett át jegyeket.

A kreol konyhára a grillezett húsok és halak, az édeskés, tartalmas mártások, és a sokféle köret a jellemző. Ami azonban közös a két konyhában az az erős fűszerezettség, és az,
hogy mindkettő előszeretettel alkalmazza fűszerként az erős paprikát.

Kreol fűszerkeverék készen is kapható, de a „titkos” receptek házilag készülnek.
Általában tartalmaznak sót, csilipaprikát, fokhagymaport, hagymaport és
szárított zöldfűszereket, mint oregano, bazsalikom, kakukkfű. A kész keverék
egy-két hónapig is eláll. Ritkán használnak friss fűszereket, jobban kedvelik
az őrölt, szárított formát, amit például száraz pácként dörzsölnek bele a
halba, vagy rá szórják a húsra és krumplira, salátára egyaránt.

Jellegzetes creol étel a pain perdu, ami leginkább a mi bundáskenyerünkhöz hasonlítható,
azzal a különbséggel, hogy a tojáson kívül cukor, fahéj, és vanília keverékébe
mártják a szikkadt kenyérszeleteket, majd vajban kisütik. Porcukorral
meghintve, mellette lekvárral tálalják. A gumbo és a jambalaya a creol
konyhában is népszerű.

Kovács Rhewa Andrea